Hasi ultrahang során vizsgáljuk a májat, epehólyagot, lépet, hasnyálmirigyet, veséket, hasi aortát és vénát, hashártya mögötti területet, vékonybelet és vastagbelet. A kismedencében telt hólyag mellett a húgyhólyagot, méhet, petefészkeket, prosztatát.
A vizsgálattal számos hasi rendellenességet lehet diagnosztizálni, ilyen például az epekövesség, hasi szervek akut vagy krónikus gyulladásos rendellenességei, megnagyobbodásai, fejlődési rendellenességei, daganatos elváltozásai, vérzései, hasi folyadékgyülem kimutatása, vese és húgyutak elváltozásai, stb.
Megelőzés szempontjából felhívnánk a figyelmet, hogy felnőtt korban, legalább évente egyszer fontos lenne ellenőriztetni a hasi és kismedencei szerveket a rejtett betegségek mielőbbi feltárása érdekében. Bizonyos daganatos elváltozások már csak akkor mutatnak tüneteket, ha túl nagy a baj.
Sérülés, akut vagy krónikus fájdalom, mozgáskorlátozottság esetén szükséges lehet az ultrahang vizsgálat. Ha készült a panaszokkal kapcsolatos röntgenfelvétel, szakvélemény, a vizsgálatra kérnénk ezeket is elhozni.
Vizsgáljuk az izmokat, inakat, csontfelszínt, porcokat, ízületi tokot. Rendellenességként láthatunk izomszakadást, akut vagy krónikus gyulladást, bevérzéseket, ödémát, stb.
Nyaki erek ultrahangos vizsgálatánál a nyaki ütőereket (carotis rendszert) nézzük át. Az egyik legfontosabb szűrő jellegű vizsgálat a nyaki verőerek falának ellenőrzése, mely jól jellemzi az érelmeszesedés állapotát.
Az érfalon keletkezhetnek lágy, vagy meszes felrakódások (plakkok), melyek akár szűkületet, súlyosabb esetben érelzáródást is okozhatnak. Ezek tünetei lehetnek szédülés, fejfájás, hírtelen fellépő időszakos látásvesztés, felső végtagi zsibbadás.
Indokolt lehet a vizsgálat szédüléses panaszoknál, magas vérnyomásnál, felső végtagi zsibbadásnál, gyakori fejfájásnál.
Érelmeszesedésből származó szűkület (mértékétől függően) sokáig panaszmentes, ezért fontos a korai felismerés, illetve a már kialakult szűkület nyomon követése. Ha a szűkület mértéke eléri a 75%-ot, műtéti indikáció áll fenn.
Jelentősége az érszűkületek, érelzáródások, kóros értágulatok korai felismerése.
Az érszűkület, érelzáródás legfőbb tünete a sétáláskor jelentkező lábszár fájdalom, mely meg-megállítja a beteget. Álló helyzetben a terhelés csökken, és a fájdalom elmúlik, viszont további gyaloglásra ismételten megjelenik a fájdalom.
Leggyakrabban a lábszár hátsó felén a vádli görcsöl be (ólmos fáradtság, izomlázszerű görcsös fájdalom), de jelentkezhet csípőben, combban is, az elzáródás helyétől függően.
Mindenképpen indokolt a vizsgálat hírtelen keletkezett, vagy hosszabb ideje fennálló lábduzzadás, feszülés, állandósult végtagfájdalom esetén.
Gyorsan kialakuló mélyvénás trombózis gyanújakor is az elsődleges vizsgáló módszer az ultrahang, melynek tünetei a hírtelen létrejövő alsó végtagi duzzanat, a láb piros vagy kékes elszíneződése, a lábfej hátrafeszítésekor a lábszár hátsó részén kifejezett fájdalom. Akkor is előfordulhat az alsó végtagokban trombózis, ha ennek klinikai jelei hiányoznak, melynek súlyos következménye a tüdőembólia, tüdőinfarktus.
További vizsgálatokat végezhetünk vénabillentyűk működésének megítélése céljából, felületes vénák gyulladása, illetve visszeresség esetén.
Az erek elváltozásai, betegségei mind az artériás, mind a vénás rendszerben nagyrészt megegyezik az alsó végtagi erek ultrahangos vizsgálatánál leírtakkal, csak itt a panaszok a felső végtagon jelentkeznek.
Vizsgáljuk a pajzsmirigy és a nyálmirigyek alakját, szerkezetét, nagyságát, bennük lévő esetleges göböket, elváltozásokat, továbbá az itt előforduló nyaki nyirokcsomókat. Gyakori megbetegedés főleg nőknél a göbös struma, melynek elsődleges vizsgáló módszere az ultrahang.
Elsősorban hüvelyi vizsgálófejjel végezzük (ritkábban hasi fejjel), ami nem kellemetlenebb, mint a hagyományos nőgyógyászati ujjal történő vizsgálat, melynek során a nőgyógyászati szerveket: méh, petefészkek, szükség esetén a húgyhólyagot nézzük át.
A vizsgálat célja, bizonyos nőgyógyászati betegségek, rendellenességek mielőbbi felismerése, mint pl. a nőgyógyászati daganatok, ciszták, méhfal és nyálkahártya elváltozások, gyulladások, stb.
A petefészekben növekvő, petesejtet tartalmazó tüsző megléte és nagysága is vizsgálható (folliculometria), melynek lényege, hogy a szervezetben zajlik-e tüszőérés, illetve létrejött-e a tüszőrepedés (ovuláció).
A mammográfiás vizsgálat mellett fontos szerepet játszik az emlődiagnosztikában a szintén fájdalmatlan és sugárterheléssel nem járó ultrahangvizsgálat. Magyarországon az emlődaganatok a női halálokok egyik leggyakoribb oka, gyakorisága évről évre nő. Kevesen gondolnak rá, de férfiakban is előfordul. Bár náluk jóval ritkább, de gyorsabb lefolyású, rosszabb indulatú.
Az alábbi indokoknál, rendellenességeknél ajánlott az ultrahang vizsgálat elvégzése:
Szűrővizsgálat esetén (panaszok nélkül) célszerű az utolsó menstruáció első napjától számított 7-14. napon jönni a vizsgálatra. Ilyenkor visszafejlődik az emlő mirigy állománya és az itt megbújó csomókat, elváltozásokat könnyebben ki lehet szűrni, mint a menstruációs ciklus második felében, ahol akár az előbb említett ok miatt rejtve maradhat az elváltozás, ami később súlyos gondokat okozhat.
Nem csak az emlőket, hanem a hónaljakat (axillákat) is átnézzük a vizsgálat során.